terület: 2 500 000 km², legmagasabb pont: Csomolungma (angol nevén Mount Everest, 8848 m), lakosság: kb. 3 000 000 fő

Tibet a rejtélyek és varázslat földje, ahol a zord, ugyanakkor kimondhatatlanul gyönyörű tájat buddhista kolostorok, színes imazászlókkal díszített hágók, a kék minden árnyalatában pompázó gleccsertavak és hófödte hegycsúcsok díszítik.

A Tibet nevet az általunk tibetieknek nevezett emberek a nyugatiaktól tanulták meg. Ez a név éppúgy származhat a mongol Thubet, a kínai Dufan, mint az arab Tubbat szavakból. A Himalája végtelennek tűnő hegyvonulata által határolt hatalmas fennsík nomádjai egyszerűen Pö-nek (menedéknek), magukat pedig „pöpá”-nak nevezik. A „Bod” is ezzel azonos, mint a tibeti szó lebetűzött változata.

A történelmi Tibet mérete a különböző korokban, a hódítások függvényében eltérő méretű volt; Földünknek az a szeglete, amelyet ma Tibetnek nevezünk 1,2 millió km² területű, lakóinak száma a Tibeti Autonóm Régióban kb. 3 millió, azon kívül további 7-8 millió fő.

Ennek oka, hogy amikor Tibetet említjük, egyrészt a mai Tibeti Autonóm Területet érjük alatta, amely politikailag egy jól körülhatárolt régió, és ahol a legismertebb látnivalók találhatók, mint Lhásza vagy a Kailásza-hegy. Másrészt létezik az úgynevezett kulturális Tibet, amely ennél jóval nagyobb, és több mai kínai tartományra is kiterjed. Ezeken a területeken – például Szecsuanban, Jünnanban vagy Csinghajban – ugyanúgy élnek tibeti népcsoportok buddhista hagyományokkal és kolostorokkal, közigazgatásilag azonban nem tartoznak Tibethez.

Útibeszámolók